,,Felfedezéseiről ma már világszerte ismert HearthMath Institute újfajta kutatásokat végzett az érzelmek fiziológiájának, valamint a szív és az agy kölcsönhatásainak terén. 1993-ban pl azt vizsgálták, miként gyakorolnak hatalmat az érzelmek az emberi test fölött. A kutatás során testünknek elsősorban arra a területére koncentráltak, amelyet az érzelmek keletkezéséért teszünk felelőssé, vagyis a szívre.
Meglepően hamar, már az első vizsgálatok idején olyan meglepő megállapításra jutottak, amelyet érthetetlen módon korábban még senki sem fedezett fel: nevezetesen, hogy a szívet egy erőteljes, mintegy két és fél méter átmérőjű erőtér övezi.
Ez azt jelenti, hogy a szív, jóval nagyobb erőteret generál, mint az agy.
A tudósok addig azt feltételezték, hogy a maga elektromágneses impulzusaival az agy adóköre a legnagyobb. Akkor azonban találtak egy erőteret, amely jóval nagyobb, ráadásul olyan erős, hogy messze túlnyúlik a test határain. A szív által sugárzott erőtér valószínűleg még a mértnél is sokkal nagyobb, mivel a mai mérőberendezések nem tesznek lehetővé igazán pontos méréseket.
Az első meglepetés után hamarosan felmerült a kérdés, hogy vajon mi célt szolgál a szívünket körülölelő erőtér?
A SZÍV ÁLTAL LÉTREHOZOTT ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES MEZŐK KOMMUNIKÁLNAK TESTÜNK SZERVEIVEL.
Még azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a szív és az agy összeköttetésben áll egymással, és a szív jelzi az agynak, hogy milyen hormonokat, endorfinokat vagy más vegyületeket termeljen a testben.
Az agy nem önállóan cselekszik, hanem a szív jelzései alapján.
Vagyis valójában a szív osztja szét az információkat. A kísérletek során kiderült, hogy az információkat az érzelmek továbbítják. Érzelmeink tartalmazzák tehát azokat az információkat, amelyek révén szívünk az agyat és a szerveket testünk pillanatnyi szükségleteiről tájékoztatja.
Ám ez még nem minden. A kutatásokat folytatva felfedezték, hogy a szív által gerjesztett elektromos és mágneses mezőt nem csupán érzelmeink alkotják. Erejét egy további meghatározó forrásból, nevezetesen meggyőződéseinkből is meríti, vagyis mindazokból a dolgokból, amelyekben mélységesen hiszünk, és amelyek szerint az életünket irányítjuk. Mindezt magába foglalja a szívből információként áradó energia, amelyet testünk akkora erővel sugároz, hogy nemcsak agyunkig és a szerveinkig jut el, hanem messze kiterjed a környezetünkre!
SZÍVÜNK EGYFAJTA KÖZVETÍTŐ, AMELY MINDEN MEGGYŐZŐDÉSÜNKET ÉS ÉRZELMÜNKET ÉLEKTROMOS ÉS MÁGNESES REZGÉSEKKÉ ÉS HULLÁMOKKÁ ALAKÍTJA ÁT.
Ezek az elektromágneses hullámok pedig nem korlátozódnak a testünkre, hanem mélyen behatolnak a környezetünkbe, és kölcsönhatásba lépnek mindennel és mindenkivel, ami/aki minket körülvesz.
A HearthMath Institut vizsgálatai kimutatták, hogy mekkora ez a kisugárzott energia.
- Az EKG-val mért elektromos ingerület az agy elektromos ingerületének (EEG) akár a hatvanszorosa is lehet.
- A szív mágneses mezeje ötezerszer erősebb, mint az agy mágneses mezeje.
Szívünkből tehát sokkal nagyobb erő árad, mint az agyunkból.
Miért olyan fontos, hogy tudjuk ezt? Azért, mert így végre megérthetjük, miért teljesülnek bizonyos vágyaink egyszerűen, míg mások nem válnak valóra.
- Ha úgy mondogatjuk az affirmációkat vagy jelenítünk meg lelki szemeink előtt bizonyos képeket, hogy a szívünk mélyén nem vagyunk meggyőződve vágyunk valóra válásának lehetőségéről, akkor csak az agyunk bocsát ki elektromágneses hullámokat, míg érzelmeink központja, szív, ötezerszer nagyobb erővel sugározza valódi meggyőződésünket, kételyeinket, aggodalmainkat.
- Ha meggyőződéseinket érzelmeink ereje is alátámasztja, összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz a kibocsátott energia.
Ám ha szomorúak, levertek és erőtlenek vagyunk, kívánhatunk, amit akarunk, a sivár érzelmek ereje nagyobb lesz, mint az értelmünké.
- Amiben hiszünk megvalósul, mert, a hitnek van a legnagyobb mérhető ereje.
- - A szív jelzi az agynak, milyen hormonokat, vegyületeket termeltessen a testtel.
- - A szív testünk legerősebb adója. Ez gerjeszti a legerősebb rendelkezésünkre álló mágneses és elektromos energiát.
- -A szívből sugárzó elektromos és mágneses hullámokat érzelmeink és meggyőződéseink teremtik. Mindegy, hogy a hullámok jótékony hatásúak vagy ártalmasak: így is úgy is hihetetlen erővel áradnak világunkba.
- -A szív egyfajta közvetítő. Meggyőződéseinket egy másik nyelvre, a hullámok kódolt nyelvére fordítja, és hihetetlen erővel sugározza szét.
- - Ez annyit jelent, hogy meggyőződéseink sugároznak belőlünk, és a rezonancia törvényének értelmében hasonló rezgésű energiát keresnek.
- - Hasonló hasonlót vonz. Ami energiánkkal azonos hullámhosszú, az valósággá válik az életünkben.
- Csak akkor kerülhetünk egy hullámhosszra az életünkben megvalósítandó dolgokkal, ha tudatosan vonzáskörünkbe vonjuk azokat.
- Világunkban csak az valósulhat meg, amiben mélységesen hiszünk. Főleg a tekintetben igaz ez, amit magunkról hiszünk. Önmagunkról táplált véleményünk szab irányt életünknek. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor lesz erőnk és hatalmunk sorsunkat alakítani, ha megtanuljuk megérteni, hogy minden erő és minden hatalom belőlünk fakad, és nem a külvilágból ér minket.
- Pierre Franckh
Kicsit tudományosabban:
A modern természettudomány ismét megerősíti az ősi bölcseletet, ez alkalommal a szív befolyásos szerepével kapcsolatosan. Doc Childre stresszkutató 1992-ben megalapította az Institute of HeartMath tudományos kutatóközpontot, amelynek célkitűzése ama elképzelés tanulmányozása, miszerint az emberi szív mélységes bölcsességet hordoz, sőt talán fajunk spontán evolúciójának kulcsát is magába rejti.
Childre és a HeartMath kutatói csapata a legkülönbözőbb korszerű képalkotó eljárásokkal nyert adatok egész halmazát gyűjtötte össze, amelyekből egyértelműen kiviláglik, hogy őseinknek igazuk volt a szívnek az életre gyakorolt befolyását illetően.
Childre és Howard Martin az alábbi következtetésre jutott: „ A szívintelligenciája a tudatos értelem áradata, amelyet mi magunk is képesek vagyunk megtapasztalni, mihelyt egyensúlyba hozzuk és összekapcsoljuk elménket és testi érzéseinket.”
Az 1970-es években John és Beatrice Lacey, a Fels Kutatóintézet fiziológusai felfedezték, hogy a szív saját független idegrendszerrel rendelkezik, amelyre ők a „szív agyaként” utaltak. Szívünk arra használja a legalább negyvenezer idegsejtjét, hogy a tudathoz kapcsolódó olyan agyi központokkal kommunikáljon, mint az amigdala, a talamusz és az agykéreg. Amikor ezzel először szembesültek, a tudósok úgy vélték, e szív-idegsejtek szerepe egyszerűen annyi, hogy feldolgozzák az odafentről, az agyból érkező jelzéseket.
A Lacey házaspár kutatásai azonban teljesen másra derítettek fényt. Vizsgálataik kimutatták, hogy a szív korántsem engedelmeskedik automatikusan az agyból érkező üzeneteknek, sokkal inkább az idegi jelzéseket értelmezi, és az egyén pillanatnyi érzelmi állapota alapján reagál rájuk. A kutatóházaspár arra a következtetésre jutott, hogy a szívnek megvan a saját külön logikája, a szívdobogás nem pusztán az élet mechanikus ritmusa, hanem egy értelmes nyelv kifejezőeszköze. Az EKG-mintázatok elemzése bizonyítja, hogy a szívnek sokkalta több köze van az észleletekhez és a viselkedési válaszokhoz, mint azt a nyugati tudomány valaha képzelte volna.
A HeartMath kutatói megerősítették mindazt, amit a vallás, a költészet és a saját intuíciónk sugall nekünk az emberi tudatosság hajnala óta. A szív az érintkezési felület a tudat és az érzelmeket előidéző fiziológiai reakciók között. Mi több a kutatók azt is megállapították, hogy a szeretet hatása is valós, és biokémiailag mérhető.
Childre és Martin kutatása sajátos technikák kidolgozásához vezetett, amelyek révén hozzáférhető a „szív koherens intelligenciája”, ahogyan ők nevezték. Amikor a tesztalanyok a szívükre összpontosítják figyelmüket, és ezáltal mintegy aktiválják a benne fészkelő alapvető érzéseket, amilyen a szeretet , a megbecsülés vagy a törődés, ezek az érzelmek nyomban megváltoztatják és koherensebb mintázatúvá teszik szívverésünk ritmusát. E növekvő szívritmus-koherencia pedig olyan idegi és biokémiaia folyamatok egész sorát indítja be, amelyek gyakorlatilag a test minden egyes szervére hatással vannak.
Tanulmányok bizonyítják, hogy a szív koherensebb működése az intelligenciaszint megemelkedéséhez vezet, ugyanis mérsékli a szimpatikus idegrendszer tevékenységét, és egyidejűleg fokozza a paraszimpatikus idegrendszer növekedést elősegítő munkáját. A koherensebb szívműködés által előidézett ellazulási reakció csökkenti a kortizol nevű stresszhormon termelését, és úgy állítja be a mellékvesét, hogy elővegyületeiből a dehidroepiandroszteron nevű öregedésgátló hormont állítsa elő.
/Dr.Bruce Lipton/
.png)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A hozzászólásodban kérlek írd meg, hogy válaszadás esetén hogyan szólíthatlak!😊 Köszönöm