A meditációról

A meditáció a megértett információkat változtatja tapasztalattá. Az első szinten az a célja, hogy lenyugtassa a tudatot és egy helyen tartsa. Ez teret hoz létre a tapasztaló és annak tapasztalatai között, lehetővé téve a bölcseknek, hogy az élet komédiáiban válasszanak szerepet maguknak, és elkerüljék a tragédiáit. Ezt a védelmező távolságot leggyakrabban a lélegzés tudatosításán keresztül vagy egy buddhaformára való összpontosítással érjük el.Ezt a meditációt szanszkritül Samatának, tibetiül Sinének hívják. Aki meg tudja tartani ezt a tudatállapotot meditációjának "laboratóriumi" körülményei között, fokozatosan megvalósítja majd ezt a mindennapi életben is. Ez az első lépés a fejlődésünk útján és egyben a szükséges alapja a felismerés megszerzésének, és a későbbi, bonyolultabb gyakorlatoknak.

A 4 elem harmóniája

A négy elem harmóniája,azaz az Ősi ritmus

Az életünk elemek kölcsönhatásában valósul meg. A környezetünk négy alapeleme a föld (a stabilitás,biztonság),a víz (termékenyítő érzelmi energiák),a tűz (aktivitás ,tetterő,életerő,élni akarás) valamint a levegő elem (kommunikáció,információk terjedése).

A tiszta étel

 Az ember számára háromfajta ismeret elengethetetlenül szükséges :

-a fizikai test ismerete

-a vallási vagy erkölcsi kötelességek,illetve alapelvek ismerete

-a lélek ismerete

 A test fenntartásán keresztül ismerhetjük meg a jó egészség megőrzésének módját. Bármilyen fejlődést kívánnánk elérni, legyen az szellemi, fizikai, vallási, vagy erkölcsi, e célt csak jó egészséggel áll módunkban megvalósítani. Guru Arjan mondja : „Tested és tudatod egészségét úgy tekintsd,mint ami képessé tesz arra, hogy Isten lótuszlábainak lenyomatát viselhesd,és ismételhesd nevét.”

Létfontosságú tápanyagok

A négy fő elem

Négy étel-, illetve tápanyagcsoport van, amelyek elengedhetetlenek az egészséges élethez és hozzásegítenek ahhoz, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk. 

Miért együnk zöldséget?

A zöldségeknek központi helyetkell elfoglalniuk a lúgosító étrendben.

Valamennyi étkezésünknek túlnyomórészt zöldségekből kell állnia: ezekből kell a legtöbbnek lennie a tányérunkon. Nagyon fontos, hogy friss zöldségeket fogyasszunk, az a legjobb, ha bio termesztésűek.

Életmód-Egészség

A világon kevés olyan dolog van ami mondhatni- minden embert érdekel- ez pedig az egészség. Az egészségbe  beletartozik a testi,a lelki és a szociális jólét is.

Ha elmegyünk orvosi vizsgálatokra és a műszerekkel nem jeleznek problémát,akkor ez még nem jelenti azt,hogy egészségesek vagyunk.Ahhoz hogy egészségesknek tekintsük magunkat,több tényezőnek kell együtt lennie. Manapság mindenki észlelheti az emberek egészségi állapotának romlását,így mindannyian találkoztunk már fiatal daganatos betegekkel,allergiással,aszmással,ízületi vagy gerincsérv betegségben vagy egyéb immunbetegségben szenvedővel.

A fiatalos lendületet,életerőnket,egészségünket hogyan és mivel őrizhetjük meg?A hosszantaró egészség megtartása nem könnyű feladat de nem lehetetlen.

Tarot

 A tarot egyre népszerűbbé válik.  Növekvő népszerűsége egyúttal hűen tükrözi az emberek fokozódó vágyát arra, hogy kutassák és megtalálják életük értelmét.

A TAROT KÁRTYA

Ji-King

 Carl Gustav Jung kétségkívül sokat tett azért, hogy a Ji King ismertté váljon Európában. Az ő tanácsára, és Richard Wilhelm, majd annak halála után fia, Helmut Wilhelm ellenőrzése alatt ültette át angol nyelvre - Wilhelm fordítása alapján - a könyvet egyik tanítványa, Cary F. Baynes. Az 1951-ben kiadott műhöz Jung nagyszabású bevezetőt írt, melyben elméleti fejtegetésbe bocsátkozik az általa megalkotott szinkronicitás elvről. Jung a Ji Kinget már a Wilhelm-féle fordítás előtt ismerte, s amellett, hogy az archetipusok legcsodálatosabb gyűjteményének tartotta, megfelelő eszközt látott benne ahhoz, hogy a véletlen egybeesések mibenlétét - melyre szinkronicitás elvet alapozta - tanulmányozza általa. Órákat töltött azzal, hogy a jóspálcikákat kínai módra manipulálva meditáljon az ítéletek jelentése fölött, s mély benyomást tettek rá az ősi jóskönyv frappáns válaszai. Jung a Ji Kinget a kínai kultúra "spirituszának" tartotta. Hitte, hogy a könyv "élő valóságának" megtapasztalásával a nyugati ember a keleti szellem puszta csodálójából vagy kritikus szemlélőjéből annak résztvevőjévé válhat.